Tájkép, Orgoványi-rétek

Ágasegyházai- és Orgoványi-rétek: lápok és szőlők közt a Kiskunságban

Az Ágasegyháza-Sándortelep után, a tanyák felé vezető útról (piros sáv turistajelzés) induló, hat állomásos Rekettye tanösvény az Ágasegyházai / Orgoványi rétek jellegzetességeit, élővilágát – jellemző növénytársulásait, madarait – felszínrajzát és földtanát mutatja be. Az igen változatos tájakat magába foglaló terület a Kiskunsági Nemzeti Park része, 1972 óta védett. Érdekessége, hogy a Kiskunság több jellegzetes tájegységével találkozhatunk viszonylag rövid utunk során. A tágabb értelemben vett Orgoványi-réteken barangolva ugyanis mocsaras lápréteket, alföldi nyárasokat és borókás buckákat egyaránt megpillanthatunk. Ittjártunkkor egy kiadós esőzés még inkább lápos jelleget kölcsönzött a tájnak – leginkább a tanösvény elején található egykori mocsarak és a kisebb sávokban megjelenő, pipacsos, búzavirágos gabonamezők árasztották magukból a párát. Némely, a tanösvény kb. felénél található mező többek közt a túzok és szalakóta otthona. (A gabonaültetvények esetén itt el tudom képzelni, hogy a pár km-el beljebb élő túzok populáció miatt “kerültek ide”, ugyanis legnagyobb madarunk előszeretettel lakja manapság a búzát.)

A búzavirágok után hamarosan elértük az Ágasegyházai-rétek mocsaras, lápos részeit – az út széléről szép kosborokat, pillangósvirágú növényeken csoportosan száradó lepkéket láttunk, majd a nagyobb vízállással rendelkező területek szélén viszonylag sok sárga nőszirmot. Közben megállás nélküli kakukkolás, madárcsivitelés, felriadó fácánok hangja kísérte utunkat a megunhatatlan hangulatú kiskun tájon. A madárlesnél túzokot nem, de egy szalakótát láttunk, és a gólya sem hiányzott a napi látványosságok közül.

Nem marad ki az állomások közül a Kiskunság / Alföld tanyavilága sem, ami az egykoron, nem is oly régen még a Természettel együtt élő, önfenntartó ember mással össze nem hasonlító élettere volt. Jóval kisebb számban, és modernebb formában ma is fellelhető ez az életforma, nagyobb tanyaközpontok (ilyen a kiindulópontnak számító Sándortelep) és elszórt, a terület mélyebben fekvő részein magányosan megbúvó házak, kertek formájában. (A mai tanyák egy része azonban már afféle telekként funkcionál.)

Maga a táj igazi természetfotós paradicsom: a nedves láprétek számtalan növény- és lepkefajnak adnak otthont, kicsit távolabb viszont már a buckás, homokos talaj kezd dominálni – itt nyáras-borókás társulásokat láthatunk.

A Rekettye tanösvény (Ágasegyháza) állomásai:

1. Orgoványi rétek
2. Az Orgoványi rétek földtani fejlődése, felszíne
3. Tanyasi gazdálkodás
4. A terület vízviszonyai
5. Jellemző növénytársulások
6. A rétek madárvilága

A Kolon-tavi övcsatornához sajnos már el sem jutottunk – az oda látogató természetfotósok nem kis egyedszámban találkozhatnak kócsagokkal, gémekkel és más vízimadarakkal.
Visszaúton a délután során felszabaduló konvektív energia és jelentős nedvesség által jól felhizlalt májusi zivatar kapott el minket, ráadásul a látványosabb fajta, így egy vérbeli alföldi viharral (és elázással, villámveszélyjel) is gazdagabb lett természetjárásunk.

Fácán - természetfotók, Kiskunság

Természetfotók a Kiskunságból: Madarak

A fácánt kocsiból sikerült lefotózni, a pacsirtának tituált madár igen fürge volt, nemigen tudtam követni és 300-as objektívvel sem rendelkezem – ráadásul közel sem biztos, hogy pacsirta, ettől függetlenül elneveztem annak 🙂 Minkdkét madár a Kiskunságban került lencsevégre – Kunszentmiklós határában.

Góbi, Szahara? Fülöpházi Buckavidék, Kiskunsági Nemzeti Park

Természetfotók a sivatagból: Fülöpházi Buckavidék

A Fülöpházi Buckavidék tudtommal az egyetlen hely Magyarországon, ahol még láthatunk mozgó homokbuckákat. Persze ezek egy részét azért benőtte némi növényzet, de egyikük még így is elég mutatós, sivatagi hangulatot áraszt. Vajon milyen lehetett, mielőtt “beültették” a szocializmus alatt, és a tájat még nem húzták keresztbe-kasul kandelláberekkel? Bővebben…