Tájkép, Orgoványi-rétek

Ágasegyházai- és Orgoványi-rétek: lápok és szőlők közt a Kiskunságban

Az Ágasegyháza-Sándortelep után, a tanyák felé vezető útról (piros sáv turistajelzés) induló, hat állomásos Rekettye tanösvény az Ágasegyházai / Orgoványi rétek jellegzetességeit, élővilágát – jellemző növénytársulásait, madarait – felszínrajzát és földtanát mutatja be. Az igen változatos tájakat magába foglaló terület a Kiskunsági Nemzeti Park része, 1972 óta védett. Érdekessége, hogy a Kiskunság több jellegzetes tájegységével találkozhatunk viszonylag rövid utunk során. A tágabb értelemben vett Orgoványi-réteken barangolva ugyanis mocsaras lápréteket, alföldi nyárasokat és borókás buckákat egyaránt megpillanthatunk. Ittjártunkkor egy kiadós esőzés még inkább lápos jelleget kölcsönzött a tájnak – leginkább a tanösvény elején található egykori mocsarak és a kisebb sávokban megjelenő, pipacsos, búzavirágos gabonamezők árasztották magukból a párát. Némely, a tanösvény kb. felénél található mező többek közt a túzok és szalakóta otthona. (A gabonaültetvények esetén itt el tudom képzelni, hogy a pár km-el beljebb élő túzok populáció miatt “kerültek ide”, ugyanis legnagyobb madarunk előszeretettel lakja manapság a búzát.)

A búzavirágok után hamarosan elértük az Ágasegyházai-rétek mocsaras, lápos részeit – az út széléről szép kosborokat, pillangósvirágú növényeken csoportosan száradó lepkéket láttunk, majd a nagyobb vízállással rendelkező területek szélén viszonylag sok sárga nőszirmot. Közben megállás nélküli kakukkolás, madárcsivitelés, felriadó fácánok hangja kísérte utunkat a megunhatatlan hangulatú kiskun tájon. A madárlesnél túzokot nem, de egy szalakótát láttunk, és a gólya sem hiányzott a napi látványosságok közül.

Nem marad ki az állomások közül a Kiskunság / Alföld tanyavilága sem, ami az egykoron, nem is oly régen még a Természettel együtt élő, önfenntartó ember mással össze nem hasonlító élettere volt. Jóval kisebb számban, és modernebb formában ma is fellelhető ez az életforma, nagyobb tanyaközpontok (ilyen a kiindulópontnak számító Sándortelep) és elszórt, a terület mélyebben fekvő részein magányosan megbúvó házak, kertek formájában. (A mai tanyák egy része azonban már afféle telekként funkcionál.)

Maga a táj igazi természetfotós paradicsom: a nedves láprétek számtalan növény- és lepkefajnak adnak otthont, kicsit távolabb viszont már a buckás, homokos talaj kezd dominálni – itt nyáras-borókás társulásokat láthatunk.

A Rekettye tanösvény (Ágasegyháza) állomásai:

1. Orgoványi rétek
2. Az Orgoványi rétek földtani fejlődése, felszíne
3. Tanyasi gazdálkodás
4. A terület vízviszonyai
5. Jellemző növénytársulások
6. A rétek madárvilága

A Kolon-tavi övcsatornához sajnos már el sem jutottunk – az oda látogató természetfotósok nem kis egyedszámban találkozhatnak kócsagokkal, gémekkel és más vízimadarakkal.
Visszaúton a délután során felszabaduló konvektív energia és jelentős nedvesség által jól felhizlalt májusi zivatar kapott el minket, ráadásul a látványosabb fajta, így egy vérbeli alföldi viharral (és elázással, villámveszélyjel) is gazdagabb lett természetjárásunk.

Reklámok